www.Horgaszat.Com - Pontyhorgász-magazin - Online

Sok pontyhorgász várja az ősz kezdetét, hisz barátataink ekkor vannak a legjobb súlyban, a télre készülve vehemensen táplálkoznak, így ígéretes túrák várhatnak ránk. Szeptember közepén Tomi barátommal a Balatonra készültünk. Kinéztünk az időpontot, elkezdtük a szervezést, de az élet azonban másképp hozta...

 

Én a Balatonon kétszer is voltam, társam viszont még nem, így én a visszatérést, ő meg az első bevetését várta a magyar tengeren. Az indulás előtti napokban viszont egyre komolyabb szeleket jósoltak, ezért szombat reggel arra következtetésre jutottunk, hogy sajnos más lehetőség után kell néznünk, mert most a természet átírta a forgatókönyvet. Mivel mindössze egy napunk maradt az indulásig, gyorsan kellett dönteni. Végül a Fehérvárcsurgói-tározóra esett a választásunk.

Meleg front, hideg front, kánikula, lehűlés, eső, szél, vihar - újra Fehérvárcsurgón
Újra Fehérvárcsurgón

Tavaly én már jártam itt, szép halakat fogtam, és megtetszett a hely. Tominak viszont most volt az első lehetősége először kipróbálnia magát ezen a vízen. A vasárnapi indulásba is csúsztak be nem tervezett dolgok, végül nagy nehezen, de csak elindultunk. Késő délután már a jegyeinket válthattuk Attilánál, aki a helyi szövetség elnökeként pár hasznos tanáccsal is ellátott bennünket. Elmondása szerint a tavalyi taktikámat felejtsem el, mert idén minden hónapban több mázsa két-háromnyaras pontyot telepít a szövetség, akik igen aktívak az új környezetükben. Ebből kifolyólag nagyon nehéz szelektálni a nagyobb egyedeket. Fehérvárcsurgón sok külföldi horgász is megfordul, most, sem volt ez másképp, több cseh és szlovák, valamint osztrák sporttárs is hódolt a szenvedélyének. Rövid töprengés után a csurgói oldallal szemben, a gát közelében foglaltuk el a helyünket. A hely megosztotta a tavat ismerőket: egyesek szerint a legjobb pontyozó hely, míg mások szerint inkább ragadozós pálya. Táborépítés, pakolás, és az ilyenkor szokásos ténykedések után már késő estét mutatott az óra mutatója mire mindennel elkészültünk. Szép lassan nyugovóra tértünk a holnapi „stratégián” törve a fejünket. Kora reggel már tapogatópálcával és radarral felvértezve kezdtük átfésülni az előttünk lévő pályát. A vízszint a megszokottnál jóval alacsonyabb volt, köszönhetően a forró nyári aszályos hónapoknak. Közel a parthoz egy meglepően markáns törést találtunk, de az említett helyzet miatt ezt inkább hanyagoltuk. Beljebb haladva egy nagy kiterjedésű platót fedeztünk fel, kemény aljzattal, iszapos szélekkel. A kemény részt most kihagytuk, mert Attila szerint rendre a növendék pontyok lepik el. Viszont a lágy, de nem túl mély iszapos helyek működhetnek. Bójáinkat úgy helyeztük el, hogy egymástól elég távol, de még is az említett plató közelében, így az elé és mögé is kerültek a szerelékek, a 4,6m-es mélységtől az 5,1méterig. Megfigyeltük, hogy szinte mindenki addig húzza a szerelékeit, ameddig a jelölő bója engedi, viszont mi ezt a helyet ettől sokkal visszább találtuk. Első körben még is emellett tettük le a voksunkat. Kisebb-nagyobb akadókat, tuskókat és faágakat is találtunk, a későbbiekben többször is bosszúságot okozva. Arra gondoltunk, hogy elsőre kevés, és kizárólag egész bojlival etetünk 20-as és 24-es méretben. Ha ez a taktika még sem működne, egy nagyobb magos etetést létrehozva, és attól jóval távol horgászva próbálnánk szerencsét.

Meleg front, hideg front, kánikula, lehűlés, eső, szél, vihar - újra Fehérvárcsurgón
Horgászhelyünk a gát közelében. A csapadékhiány csurgón is éreztette hatását.

Csalinak a saját készítésű fűszeresünk (amely idén és tavaly is kiemelkedően jól működött) mellett az Odyssey XXX került Mugga horgaink végére,24-es méretekben. A CC Moore jövő évi újdonsága, a Pacific Tuna-t is az arzenálunk részét képezte, de sajnos csak 18mm-es méretben, így azt még nem mertük bevetni a kisebb pontyok támadása miatt. Hosszú,30-40 cm-es előkéket kötöttünk, Tomi kombi-riget használt, hogy minimálisra csökkentse a végszerelék összetekeredését a csali elhelyezésénél. Ezt a későbbiekben én is átvettem tőle, mert a nagy szélben sokszor nem volt egyszerű lerakni végszerelékünket. Ezzel az előkevariációval szinte teljesen ki lehet zárni a gubancokat. Az első éjszaka és az azt követő reggel három kapásom is volt. Minden esetben 10 kg feletti pontyok találtak rá a csalimra. Ezek közül a legnagyobb 14,30-nak bizonyult. Jó kezdés, gondoltuk, de sajnos a hasonló folytatás elmaradt.

Meleg front, hideg front, kánikula, lehűlés, eső, szél, vihar - újra Fehérvárcsurgón
Jó kezdés

Néhány kisebb hal után, az idő folyamatosan melegedett, a szél pedig csak elvétve borzolta a sokszor feszített víztükröt. A hét közepére egészen 30 Celsius-fok fölé emelkedett a hőmérséklet. Pólóban és rövidnadrágban aludtunk esténként. A felmelegedés miatt a halfogás nehezen akart összejönni, de ennek ellenére egy-egy pontyot azért sikerült elcsábítanunk. A legnagyobbak kicsivel maradtak el a 15 kg-tól.

Meleg front, hideg front, kánikula, lehűlés, eső, szél, vihar - újra Fehérvárcsurgón
A kapások száma visszaesett, de azért így sem unatkoztunk

Az előrejelzés az elkövetkező napokra esőt, lehűlést és csapadékot jósolt. Meg is jegyeztem társamnak, hogy ha jó szelünk lesz, akkor még bármi megtörténhet. Ő is ebben bízott. Szerencsére a telepített halak elkerültek bennünket egynéhány kivételével. Az átlag kifogott pontyméret nagyjából 10-12 kg között mozgott. A várva várt idő pénteken érkezett meg. Előtte azonban Tomi az egyik bóját kicsit beljebb rakta, egy kemény és lágy rész találkozására, ahol némi vízinövényt is talált, ennek köszönhetően ugrásszerűen megnőtt a kapásainak száma.

Meleg front, hideg front, kánikula, lehűlés, eső, szél, vihar - újra Fehérvárcsurgón
Tominak az új helyről...

Meleg front, hideg front, kánikula, lehűlés, eső, szél, vihar - újra Fehérvárcsurgón
...folyamatosan jelentkeztek a szebbnél szebb csurgói pontyok

Egy-két haltól eltekintve a fényváltásoknál és éjszaka volt kapásunk, most viszont nappali órák is nagyon eredményesnek bizonyultak. Tomi az új helyről több mint 10 kapást tudhatott magáénak. A korábbi helyek is elkezdek működni, de, az egyre erősödő szélben nem volt egyszerű a csónakkal való közlekedés. Habos, tarajos hullámok járták a víz tetejét, folyamatosan nehezítve a dolgunkat. A java azonban még hátra volt: az elkövetkező napokban, csütörtökön, pénteken és szombaton alig aludtunk, alig pihentünk, mert a pontyok annyira intenzíven táplálkozni kezdtek. A szombat éjszakai felhőszakadás, a halaknak mit se számított rendületlenül ébren tartottak minket. Az egyik kapásra reagálva, rögtön társam jelzője is megszólalt. Egyszerre vettük fel a botokat, miközben megpróbáltam a csónakot betolni. De ez teljesen lehetetlennek bizonyult. Vizi közlekedő eszközünk a parti homokba teljesen felfeküdt, lehetetlenné téve vele a vízre szállást. A csata az egyre jobban ömlő esőben a partról kezdődött el, ami azért sem volt egyszerű, mert a korábban említett akadók miatt három halvesztésünk is volt, hiába mentünk rá csónakkal. Az én halam is elakadt valahol, de szerencsémre kipattant az akadályból. A melles csizmámban sem volt egyszerű a vízben való szákolás, de nagy nehezen sikerült. Néhány perc múlva nagy üggyel-bajjal Tomi halat is sikerült megmeríteni, de amint meg akartam emelni meglepően jó súlyt éreztem. Társam is izgalomba jött, amikor végre együtt helyeztük a kifogott tövest a mérlegelő állványra. Mérleg mutatója kereken 19kg-ot mutatott! Nagyon megörültünk neki, nem is gondoltuk volna, hogy ekkora hal lesz. Mivel a szabályzat tiltja a halak betárolását, ezért az ítéletidőben próbáltuk lefényképezni. Az öreg harcos a viharos szél által felkorbácsolt hullámokban méltóságteljesen úszott el. Reméljük még sokáig fog élni ez a csodás tőponty.

Meleg front, hideg front, kánikula, lehűlés, eső, szél, vihar - újra Fehérvárcsurgón
Ítélet időben a legnagyobb

A gyors élmények után, a halak nem hagytak időt arra sem hogy a sátrunkba megszárítkozzunk. Ismét bőrig ázva csatáztunk a pontyokkal, és szerencsére megint mi jöttünk ki győztesen. Nem hétköznapi élményekben volt részünk, az egyszer biztos. A hajnal kezdetén hulla fáradtan lepihentünk egy rövid időre, mert bizony lassan hazafelé kellett vennünk az utunk. Az eső reggelre megállt,a szél is csillapodott,mi pedig azon merengtünk,hogy de jó is lett volna,ha kicsit hamarabb jön ez az idő,mert elképesztően megmozgatta a halakat. Az egy hét alatt közel negyven pontyot sikerült fognunk. Négy-öt darab telepített pontyon kívül szerencsére az apróságok elkerültek minket. Remek erőben vannak a tározó halai, nagy élmény volt velük megmérkőzni. Kalandokban, élményekben gazdag hetet tudhatunk magunk mögött. Az ember minden horgászatából tanul valamit, ebből is meríthetünk ötleteket a későbbiekben, bátran állítom. A fűszeres csali ezen a túrán is kiemelkedett a többi közül, fogásaink nagy részét ezekkel értük el. Bátran ajánlom kísérletező kedvű horgásztársaimnak a CC Moore alapanyagait, nem fognak bennük csalódni! Könnyű emészthetőségük és magas bel tartalmi értékük révén a pontyok nagyon gyorsan meg tudják emészteni, így huzamosabb ideig is az etetésen tartózkodhatnak, vagy keresgélni fogják a későbbiekben. A jól megszokott aprócikkek a Gardner-től pedig ismét jelesre vizsgáztak. Jó szívvel fogunk visszagondolni az itt töltött időre, abban a reményben, hogy fogunk még itt horgászni!

forrás: Pontycentrum

Szeretnél hozzászólni?
Kommenteld a cikket Facebook-oldalunkon!

 

Sok pontyhorgász várja az ősz kezdetét, hisz barátataink ekkor vannak a legjobb súlyban, a télre készülve vehemensen tá...

Posted by Horgászat - www.horgaszat.com on 2015. szeptember 28.

Kommentelheted a Google Plus oldalunkon is!

 
FacebookTwitterGoogle bookmark

Frank Pizon - A nádas hangjai

Trakker TV