www.Horgaszat.Com - Pontyhorgász-magazin - Online

"Tihany" margójára -  Avagy javaslatok, és a téma körüljárása egy bojlival horgászó szemszögéből. A megvalósíthatóságon innen, és a tervezeten túl.

 

Körkép.

pelsológia.jpg
A kép forrása: Pelsológia a Balaton pártján

Óriási várakozás előzte meg az első, a tihanyi Balatoni Limnológiai intézetben megrendezett Balatoni Horgász konferenciát. A főszervezők (Balatoni Halgazdaság Nonprofit Zrt.) megelégedésére az óriási várakozásnak megfelelően a részvevők szép számban meg is jelentek. A konferencia, és az előadások kivonata nyilvános volt, így előre lehetett tudni, hogy nagyjából milyen témák mentén fog haladni a nagy diskurzus.A díszes egybegyűltek, meghívottak mellett tiszteletét tette a horgász sajtó, jó néhány általános, és helyi sajtóorgánum is.

A balatoni vándor és kvagga kagylók invazív szaporodásáról, az örök busa kérdés körüljárásáról, az árvaszúnyogok okozta problémák fejtegetéséről, a szintén inváziós halfajok kiiktatásáról, a jelölten tóba kerülő telepített halak visszafogásainak a statisztikájáról, a fogási naplók összegzéséről mind mind hallhattak a résztvevők.

A szakma képviselői mellett meghívottak voltak a Balaton - parti horgász egyesületi elnökök, a horgászturisztika ügyével foglalkozó, a tó mentén megbízott polgármesterek, és több országgyűlési képviselő is. A fővédnök Áder János - Köztársasági Elnök Úr, a védnökök dr. Bitay Márton Örs - állami földekért felelős államtitkár és Tósoki Imre - Tihany polgármestere. (Utóbbi Úr az ebédszünetben tartott (dísz) telepítés egyik példányának keresztapaságát is vállalta.)

185168.jpg
A képen Szári Zsolt, a BHNp Zrt. vezérigazgatója regisztrálja az "örökbe fogadott" számát. (TurizmusOnline)

A konferencián résztvevők egybehangzó állítása szerint a legnagyobb érdeklődés éppen Szári Zsolt, A megújuló balatoni halgazdálkodás című előadása iránt volt. Az új balatoni horgászrend ismertetése tapsot és ovációt váltott ki a meghívottak többségéből.

2013. december óta felfüggesztettek mindennemű halászati tevékenységet a Balatonon.

peca.jpg
A kép forrása: peca.hu (Fazekas Sándor, vidékfejlesztési miniszter akkori indoklása szerint azért döntött a balatoni halászat megszüntetése mellett, mert több vita volt ez ügyben akkoriban, és a hasznosítóra is sok panasz érkezett. Meggyőződése, hogy ezáltal teljes lesz a béke, és új, nagy lehetőséghez jutnak a horgászok, mert övék a Balaton vízfelülete.)

 

Innentől már a horgászat, mint rekreációs tevékenység lett a halállomány egyedüli hasznosítója.

E dolog főszerepbe jutását semmi sem akadályozhatja. Szári Zsolt - a vezérigazgató - kiemelte, mivel ez az állapot teljesen új a Balaton történetében, nem árt körüljárni azokat a problémaköröket, melyek a múltban gyökereznek, és alapvetően kijelölik a jövő halgazdálkodásának mikéntjét. Problémát jelent ugye a busa, melyet biztosan továbbra is kell gyéríteni, de a régi, elavult módszerek helyett egy új fajta technológiát dolgoznak ki. Egyes becslések szerint 3-5 ezer tonna busa lehet még a tóban, amiből évente csak 130 tonnát fogtak ki a korábbi módszerekkel. "Ez nem volt hatékony, és nem fog hiányozni" - fogalmazott a vezérigazgató.

A balatoni horgászrend több paragrafusa, és bekezdése korrekciót kíván, ezek mellett vannak olyan pontok, melyek eddig nem szerepeltek a horgászrendben, és újként kerülnek bele. A konferencián egybegyűltek véleménye mellett a BHNp Zrt. ilyen nyilvános körben még sohasem kérte ki a horgászok véleményét. Ebből a gesztusból egyértelműen körvonalazódik, hogy a sporthorgászat és a sporthorgászok érdekeit szem előtt tartva fogják a változtatásokat eszközölni.

Az újonnan bevezetésre kerülő horgászrendi pontok közül a 8. pont számít a bojlis horgászat, és a bojlis horgászokra vonatkozóan a legfontosabbnak.

"8. Célunk, hogy a bojlis horgászat rendezett, szabályozott keretek közé helyezésével az eddigieknél sokkal hatásosabb módon tudjuk megvédeni a tó különleges természeti értékkel bíró nagytestű pontyállományát, és lehetőség szerint a legnagyobb mértékben legyünk képesek felszámolni a nagy pontyok elvándorlását, piaci értékesítését. Ehhez közös összefogás szükséges a szektor horgászaival, és közösen gondolkodva, egyéb piaci érdekektől elhatárolódva szeretnénk kialakítani a módszer gyakorlásának részleteit. A bojlis horgásztatásban rejlő lehetőségeket ki kell használnunk! Hosszú távon ez jelentős többletbevételt eredményezhet, amely bevétel telepítésre és a halőrzés fejlesztésére fordítható. Kétségtelen eredményjavulást lehet elérni a horgászturizmusban, különös tekintettel annak szezonon kívüli növekedésére. Extraprofitként jelentkezik, hogy a kifogott nagytestű hal továbbra is a vízben marad! Ezzel nem csak a C&R szemléletet, hanem a Balatont is népszerűsíthetjük nagyon hatékony módon."

Egyrészt örvendetes, hogy a Zrt. tisztában van a ténnyel, hogy a nagy pontyok el-el vándorolnak a Balatonról. Másrészt tisztában vannak azzal is, hogy a bojlis horgásztatásban vannak lehetőségek, melyek jelenleg kihasználatlanul "hevernek a pamlagon" és egy ilyen adottságokkal rendelkező tó ezt nem engedheti meg magának. Továbbá a Balatonba visszaengedett példányok horgász turisztikai megközelítése is először vetődik fel az elmúlt évek során!!

Köztudott, hogy a vízi turizmus

hazánkban még nem tudta elengedni a horgászturizmus kezét. A Balatoni Fejlesztési Tanács legutóbbi jelentésében is kihangsúlyozza, hogy a balatoni horgászat sok gonddal küszködik, sajnos a turisztikai ágazatok nagy tortájából a horgászturizmus "szelete" szinte papír vékony. Az illegálisan tevékenykedő horgászok mellett nagy problémát jelent a megfelelő horgászhelyek hiánya is. A part mentén hiányzik az "úgynevezett" horgásztanyák megfelelő mennyisége, melyek sokkal nagyobb számban kellene, hogy szolgálják a "messziről jött horgászokat", amelyek udvarán szervezetten, és gond nélkül lehetne sátorban kempingezni, hiányoznak az olyan speciális stégek melyek teret adnának akár 2-3 fő többnapos horgásztúrájának is.

 

A bevezetés éve

A Zrt. nem titkoltan a behúzós módszer engedésének első évét úgymond "próbaévnek" tekinti. Ebben az első évben fog kiderülni a gyakorlatban is, hogy a meghozott új szabályok beváltják - e a hozzájuk fűzött reményt, vagy azok további módosítására lesz szükség.

 

A halgazdaság a végleges horgászrend tekintetében a tóparti egyesületek vezetői részére, és a horgászok részére bocsájtotta, hogy vannak olyan pontok, melyek kidolgozásra várnak. A házi jogalkotás tükrében várják a véleményeket.

 

 

-A "bojlizás", a bojlis horgászat, mint tevékenység pontos definiálása.

 

-Mi minősül bojlis horgászatnak, és mi nem (pl: a nádi horgász, csónakos vagy stégről horgászó amennyiben bojlit fűz a horog elé, és csak rövid ideig (megszakítás nélkül néhány óra időtartamra van lehetősége) horgászik, nem bizonyul bojlis módszert űző horgásznak.

 

-A Balaton körül ki kell jelölni interneten lefoglalható bojlis horgászhelyeket, a bevezetés évében csak kevés számú, jól kiválasztott helyszínekkel elsősorban a fürdőzési szezonon kívüli időszakokban.

 

-Megoldást kell találni a közvetlen vízparti tulajdonnal rendelkező horgászok számára is, éves viszonylatban, valamint az eddig alkalomszerűen, alkalmi helyeken bojlizók igényeit sem feltétlenül kell figyelmen kívül hagyni. (Bejelentkezési kötelezettség a jegyváltással!)

 

-Ezen helyeken engedélyezett lesz a behordás (250 m-es távhatár).

 

-Az első évet próbaévnek tekintjük!

 

-Jegyformák és jegyárak kidolgozása

 

-Eddigi javaslatok között heti 21.000 Ft-os és évi 84.000 Ft-os jegyárak szerepelnek.

 

-A módszert alkalmazók nem vihetik el az 5 kg feletti pontyot, a súlyhatár alatti pontyból legfeljebb a napi kettő darabot.

 

-Az itt tapasztalható engedmény a saját fogyasztásra, felhasználásra kerülő hal megtartási lehetőségére vonatkozik!

 

-Az éves jegy vonatkozásában be kell tartani az éves kvóta korlátozását!Az egy időben, személyenként használható botok száma nem térhet el a törvényi szabályozásban engedélyezett botszámtól (kettő készség).

 

 

Haladjunk szépen sorban

Maga a tevékenység, úgy mint a bojlizás fogalma egy nagyon nehezen meghatározható dolog. Mivel az angoloktól "kaptuk" a technikai részét, mind felszerelés, mind az apró cikkek, mind az elv tekintetében, úgy véleményem szerint a definíciót is valahonnan abból az irányból kell átvennünk. A horgászmódszer műveléséhez teljes mértékben hozzá tartozik egy elv, a C&R, ami a fogd meg és engedd vissza angol megfelelőjének a kezdőbetűiből áll.

pelsol.JPG
A kép forrása: Pelsológia a Balaton pártján

A bojlis horgászok célja, a minél nagyobb testű pontyok megfogása. E cél elérése érdekében húzhatják be a  szereléküket a fentebb jelölt maximum 250 méterre a parttól. (Mivel az ellenőrzés hatékonyságát nem befolyásolja, emiatt a 250 méter helyett300 illetve akár 350 méter maximális behúzási távolság megfontolása a víz nagy kiterjedése miatt indokolt lehet!!) 

Véleményem szerint a saját fogyasztásra hazavihető hal teljességgel szembemegy az itthon megszokott "bojlis" horgásztavi szabályokkal. Mivel a legtöbb horgásztó a "konyhai" horgászatot a bojlis horgászattól teljesen elkülönülve kezeli. Ezzel kapcsolatban a cikk készítése közben több "bojlis" fórumon is érdeklődtem, és szinte egybehangzó volt a vélemény, hogy az átlag "bojlisokat" abszolút nem motiválja az elvihető hal.

Ez nem azt jelenti, hogy egy bojlis horgász nem ehet az általa kifogott pontyból, hanem azt, hogy egy "bojlis", tehát sporthorgász jegye ne tartalmazzon elvihető halat. Így véleményem szerint hatékonyabban lehet ellenőrizni a szabálytalankodókat is, és a tervezett 21. ezer forintos jegyárat esetleg le is lehet csökkenteni 20.000 forintra, illetve 19.000 forintra, amiből következik, hogy az éves jegyár tervezetet pedig például 75.000 forintban lehetne megállapítani. Nem vetném el azt a lehetőséget sem, mivel a Balaton nagy kiterjedése miatt a végtelen számú lehetőségek tava, ahol egy - egy kapitális példány megfogásához idő kell, akár nem heti jegyet vezetnék be a horgászok részére, hanem 10 napos jegyet, így javasolnám a 22-23.000 forintos 10 napos jegy megfontolását is.

Bojlis horgászatnak

kizárólag azt a horgászatot minősíteném, és nevezném az új szabályok meghatározásakor, melynek keretein belül a horgász lehetőséget kap (és él is ezzel a lehetősséggel), a parttól maximum 250 méter (vagy a szabályzatban megállapított) távolságig történő horgászatra, szerelékeit csónakkal a helyekre viszi. (Tehát behúzza.) 

csö.jpgA képet készítette: Csörgő Tamás

Fontosnak tartom megjegyezni, hogy a bojlis horgásznak nem csak kötelességei, hanemkedvezményei is kell, hogy legyenek. A későbbi viták elkerülésének az érdekében javaslom, hogy a BHNp. Zrt. dolgozzon ki egy úgymond Etikai kódexet, melyben nagyon pontosan és aprólékosan rögzítésre kerülhetnének azok a dolgok, melyeket betartva kezdhető meg, és folytatható a fent nevezett horgászat.

A bojlis jegyet váltó horgászoknak az etetésre szánt bojli - magok -stb. mennyiségét nem indokolt maximalizálni. A bojlis jegyet váltó horgászoknak, - akik egy hétig horgásznak egy adott helyen - nyilvánvalóan vannak szükségleteik. A bojlis horgászatra kijelölt helyek 50 méteres körzetében kulturált illemhely megléte nem lehet kérdés. Továbbá néhány száz méteres körzetben kell, hogy legyen egy olyan hely, ahol a horgász, ha úgy kívánja, meleg vizes tisztálkodást is tudjon eszközölni. (Akár ingyenesen, akár további térítés ellenében.) A jegy árának tartalmaznia kell a sátorhelyet. (Amennyiben a jelenlegi tervezet szerint nem tartalmazza, úgy ezt a félreértések elkerülésnek érdekében javaslom mielőbb korrigálni!!) továbbá kell, hogy tartalmazza a horgászokra vonatkozó idegenforgalmi adót, továbbá a horgász díjmentesen vendégül láthat nem horgászó személyt/személyeket is (természetesen az IFA megfizetése mellett).

Képzeljük csak ezt el a valóságban is: egy férfi horgászik akit elkísér egy nő. Vagy akár két férfi horgászik, egy harmadik pedig elkíséri Őket. Vagy két férfi horgászik, akikhez a hétvégére érkezik két nő.

A jelölt horgászhelyek vonatkozásával kapcsolatban azt mindenképpen le kell szögezni, hogy ez a jelölés nem csak a jegyet váltó horgászoknak kell, hogy kötelezettséget jelentsen, hanem a helyi horgászoknak is, akiknek kötelességük tiszteletben tartani a bojlis jegyet váltó horgászok bójáit, legfőképpen úgy, hogy a szerelék helyének környékén horgászati tevékenységet nem folytathatnak.

Képzeljük csak el ezt a valóságban. Bojlis megveszi a hetijegyet, (mondjuk nem visz el halat), "más" horgász becsónakozik a bójához, és ott horgászik. A bojlis etetéséről kifogja a halat, majd hazaviszi megenni.

Egy bojlis horgásznak a parton minimum 50-70 méter szélességű hely mondható optimálisnak, amit nyilván a bojlis horgász nem fog "belakni", de ennyi intim szférát kell, hogy kapjon a pénzéért.

Persze a bojlis horgászok szívesen beszélgetnek a helyi horgászokkal, de amennyiben nem szeretnék, hogy például a reggeli elfogyasztása közben megzavarja őket egy másik horgász akkor adjuk meg nekik ezt a  lehetőséget.

Mivel a bojlis horgászok célhalai a nagytestű pontyok, melyek visszanyerik szabadságukat, kötelezővé tenném a nagy méretű, sűrű szövésű merítőháló, lehetőleg színtelen sebfertőtlenítő spray, továbbá nagy/nagyobb méretű pontymatrac használatát, mely eszközök meglétét a horgászat megkezdése előtt kell bemutatni.

Javaslom továbbá,

legalább megfontolásra azt a tényt, hogy a Balatonnak szüksége van azokra a horgászokra is, akik bedobással, illetve a sekély vízbe besétálással és onnan dobással kívánják a hajszálelőkés szereléküket a vízbe juttatni, mint ahogy ezt a módszert jelenleg is sokan alkalmazzák.

Ezt a módszert teljességgel szétválasztanám a behúzós "bojlis" horgászattól. Ebben a tekintetben a csónakhasználat kizárását, mellőzését javasolnám a könnyebb ellenőrzés, és a későbbi félreértések elkerülése érdekében. Kizárólag ebben az estben vezetném be a jelenleg, a behúzós horgászokra tervezett napi két méretkorlátozott ponty elvitelét saját fogyasztásra, így a jegyárak tekintetében, heti vonatkozásban ezt a jelenlegi formában is lehetne gyakorolni.

A tóparti ingatlantulajdonosok vonatkozásában pedig mindenképpen bejelentési kötelezettségnek kelljen eleget tenni, ha a tulajdonos a saját stégét bojlis horgásztatás formájában kívánja hasznosítani. (Természetesen további felár ellenében.)

A gyakorlatban Én például ezt így tudnám elképzelni: A Zrt., a kijelölt tóparti városok kempingei, közterületei (melyek árai meg kell, hogy egyezzenek) mellett az adatbázisban képpel, leírással szerepeljenek azok az ingatlanok, melyek magántulajdonban vannak, (további felár pontos jelölésével) és részt vesznek a bojlis horgásztatásban, így a pontosan számba vehető, és ellenőrizhető helyek egy közös felületen szerepelnek, megadva a horgászoknak a választás lehetőséget, és segítve a hatékony ellenőrzést is egyben.

Például: Sven, és Hans a balatoni bojlis horgászat oldalán angol nyelven elolvassa a szabályzatot, és úgy dönt, hogy március 10 és 17 között megvallatja a Nagy Magyar tengert. Kiválasztják a nekik tetsző kempinget, foglalási szándékukat jelzik a megfelelő helyen, a foglalás komolyságának nyomatékosítására a jegyár 1/2 részét az erre a célra fenntartott pénzforgalmi számlára utalják. Érkezésükkor felkeresik az illetékes szervet, (akik már várják a horgászokat) majd egy halászati őr segítségével elfoglalják a kiválasztott helyüket, mely helyet a halászati őr, erre a célra egyetemlegesített jelző szalaggal körbe kerít. Illetve a halászati őrrel együtt felkeresik az adatbázisból választott ingatlant, ahol a halászati őr a tevékenység megkezdésekor a tevékenység területét szintén szalaggal megjelöl!

(Esetleg a bojlis horgászatra kijelölt helyek vonatkozásában, merőlegesen 250 méterre - vagy a szabályzatban rögzített, megállapított távolságra - jelzőbóják elhelyezését előre javaslom.)

Végszó

Turisztikai megközelítésből mindenképpen javaslom, hogy a BHNp Zrt. hozzon létre egy olyan weboldalt, melyen a külföldről érkező és érdeklődő horgászok mindennemű információ birtokába juthatnak, angol, német, illetve/esetleg néhány közép-európai nyelven. Továbbá a "bojlis" horgászok fogásait - különös tekintettel a nagyobb példányokra - külön galériában javaslom kezelni. Fel kell készülni a nemzetközi - pontyhorgász - turisták megjelenésre, és ahogy a parti fagylaltozó is legalább két idegen nyelvet beszélő alkalmazottat foglalkoztat, úgy a Zrt. halászati őrei a kijelölt bojlis helyek vonatkozásában mindenképpen kell, hogy beszéljenek minimum angol nyelven!!

ibcc.jpg
A kép forrása: ibcc.hu

A 2014-ben megrendezésre kerülő I. International Balaton Carp Cup versennyel kapcsolatos nemzetközi érdeklődések hamarosan ki fognak terjedni a balatoni bojlis horgászat irányába, emiatt a többnyelvű (magyar és minimum angol nyelven)kommunikáció a témával kapcsolatban már az Új Horgászrend közzétételével egy időben meg kell, hogy kezdődjön!

Mivel a 2015-ös év a bevezetés éve, amennyire jól is alakulhat ez az év, épp annyira el is lehet rontani!

Személyes véleményem, hogy az irány nagyon jó! A horgászok éves kvótájának bevezetése miatt kesergő, és emiatt területi "bérletet" bosszúból nem váltó horgászokból származó "bevételek" hiányát e módszer, akár csak ideiglenes, akár részleges bevezetéséből befolyó összegek bőven pótolni fogják.

És mivel köztudott, hogy a nagyságrendekkel kisebb horgásztavak halállományát is nagyon nehezen lehet megvédeni a hallopásos bűncselekményektől, az ellenőrzést nagyon komolyan kell venni, mert csak ebben az estben lehet hatékonyan megőrizni azokat a turisztikailag rendkívül nagy, szinte felbecsülhetetlen értékkel bíró pontyokat, melyek célhalai ezeknek a gazdasági bűnözőknek!

A tisztességes horgászoknak a szigorú ellenőrzés nem veszi, és nem veheti kedvét attól, hogy kedvelt "bojlis" módszerükkel foghassák meg a Balatonból, - minden bizonnyal álmaik, és életük halát!!

A Balaton a horgászoké, a Balaton a Miénk!

 Nagy tisztelettel várom a fejleményeket, és a 2015-ös Új Balatoni Horgászrendet!

Írta: Zab Betti


Szeretnél hozzászólni?
Kommenteld a cikket Facebook-oldalunkon!

 

Kommentelheted a Google Plus oldalunkon is!

 

 

FacebookTwitterGoogle bookmark