www.Horgaszat.Com - Pontyhorgász-magazin - Online

Rövid kis történetem a legelejéről kezdeném. A pontyshowt megelőző héten, felkeresett Merényi Szabolcs sporttárs, hogy lenne e kedvem pár szót váltani személyesen. Meglepetten, és örömmel mondtam igent. Gábor barátommal vasárnap fel is siettünk a kiállításra, ahol gyors körbenézés után, már ott is voltam a Nikl standnál.

Míg Szabi elintézett pár dolgot, megismerkedtem Benivel, aki amellett, hogy gratulált egy képemért, gyorsan, és érthetően bemutatta nekem a termékeket, amit ezúton is köszönök neki! Végül Szabival elvonultunk kicsit a nyüzsgés mellől és egy rövid eszmecsere után tudtuk, hogy hasonlóak az elképzeléseink a magyar pontyhorgászatról. Búcsúzáskor kaptam egy kis csomagot, amit nagy becsben tartottam, mert azért amit csinálok, még sosem kaptam semmit.

Az autópályán, már a jövő hétvégi 48 órámon agyaltam, hogy merre vezessen utunk társammal, hol próbáljam ki az új csalikat. Több különböző hely is számításba jött, de nem találtam az igazit. A rövid időre való tekintettel a közelben szerettem volna maradni, ám ez csak nehezítette a döntést. Nagy halakkal agyon telepített vízre semmiképpen sem akartam menni, de a másik végletet, a Dunát is kizártam. Végül egy minden igényt kielégítő vízre esett a választásunk, a Nagylóki Piroska-tóra. Közel van, tudomásunk szerint elsősorban konyha pecára van hangolva, ezért a sok 2-3 kilós közül nehezebb elcsípni pár régi lakót. Mindemellett egy gyönyörű szép és régi tó. Hirtelen új kihívások előtt találtam magam, amit nagyon élveztem. Számomra teljesen új csalikkal, egy ismeretlen vízből, 48 órán belül 10 kg feletti halat akartam fogni novemberben. Ez volt a célom.

Új utakon

Péntek délben már a partról néztem a lehetőségeimet. Az időjárás nem engedett a késő őszi stílusából, először szeles, majd ködös hideg idő jött ránk. Ezért úgy döntöttünk cimborámmal, hogy a gát melletti részt próbáljuk meg. Előzetes információink alapján itt a legmélyebb a tó. Miután letettük a csónakot, már bent is voltam és megpróbáltam alaposan beradarozni, majd letapogatni az előttem elterülő részeket. A zsilip mellé képzeltem el a balos botomat, itt egy köves rézsűs részt találtam, ami enyhén iszapos, nád torzsás talajjal egyenesedett ki. Másik botommal kicsit nehezebb helyzetben voltam, mire pontosan körvonalazódott a fejemben a régi patak meder két széle. Itt 2,6 méteres vizet mértem, ezt megjelöltem egy dőlő bójával. Amíg Gábor bement helyeket keresni, én elkezdtem összeállítani a felszerelésem, és neki láttam a csalizásnak. A zsilipes botomra két szem 18-as Krill Berry került, saját "házi" pasztájával.

Új utakon

A házi paszta alatt azt értem, hogy lemorzsoltam pár szem bojlit, hozzáadtam sót, néhány szem kendermagot és pár csepp pálinkát, majd az ebből kapott masszát rágyúrtam a két szem süllyedőre. A hideg víz miatt szerettem volna még attraktívabbá tenni a horog csalimat. A mederben lévő botomra pedig egy szem 18-as OS Salmon&Peach és egy 12-es Carp Bonbons popup kombinációja került, ugyanabból az ízből. Mind két botomra csináltam egy terelő etetést, amit kendermagból és tigrismogyoróból állítottam össze. Ezzel próbáltam meg leválasztani a kisebbeket, a horog köré pedig csak bojlit szórtam.

Új utakon

Jócskán a délutánban jártunk, mire minden bot a helyére került. Gyors táborállítás és vacsora után bevonultunk a sátorba átmelegedni. Ahogy várható volt, a sötét beállta után pár órával törte meg a csendet az első kapás. A zsilipes botomról jött a jelzés, és pár perces játék után szákban is volt az első halam, egy 4,34-es töves személyében. Jó kezdésnek gondoltam, örültem neki. A bot gyorsan visszakerült és én is a meleg bunkerba.

Új utakon

A következő kapásig egészen éjfélig kellett várni, ami a patakmeder mellé letett hóemberre érkezett. Ez már álmomból ébresztett, és mire a bothoz értem, teljesen beejtve lógott a swinger. Ráemelés után éreztem, hogy talán egy formásabb hal lesz a vége. Óvatosan kellett fárasztanom, éreztem, ahogy pattog a zsinór a régi nádtorzsákon. Szépen lassan magam elé tudtam csalni, majd Gábor alátolta a merítőt. A bölcsőben láttam rendesen a méreteit és beugrott, hogy közel járhatok a célhoz. A szája teljesen sértetlen, szerintem előttem még horgot sem látott. Izgatottan vártam, hogy mennyi ennek a csodás állatnak a súlya. Tárázás után, a mérleg 10,76kg-ot mutatott. Boldog voltam, úgy éreztem, hogy máris felülmúlta az elképzeléseimet. Reggelig elraktuk, szerettem volna pár nappali fotót készíteni róla.

Új utakon

Az éjszaka további része csendesen telt, kivéve egy hajnali ejtést ugyan onnan, ami sajnos nem akadt meg. Pirkadattól egyszerűen nem tudtunk kapást kicsikarni így volt időnk körbejárni a tavat, meglesni annak élővilágát. Úgy gondoltuk, hogy friss csalikkal vágunk neki az éjszakának, így minden botot újrahúztunk. Sokat nem kellett tétlenül ülni, mert 8 óra magasságában megjött a várt csippanás. A zsilipesre jött egy kettes forma, akit gyorsan útjára engedtem, majd vittem is vissza a cuccot. Innentől felváltva sültek el a botjaim, három kapás a zsilipről, míg kettő a nyílt vízről jött. Megoszlott a fogott halak súlya, a pasztázott Krill Berryre 3 kisebb ponty, míg a lazacos-barackos hóemberre jelentkezett egy ötös és egy majdnem nyolcas töves. Erősen hajnalodott, mire a harmadik két kilós hal után a hálózsákomba kerültem.

Új utakon

Új utakon

 

Innentől megszűntek a kapások, így a reggelt átaludtam, majd a délelőttöt pakolással töltöttük. Összegezve sikeresnek mondanám a túrámat annak ellnére, hogy se "big one"-t, se három mázsát nem fogtam. A víz jó, a csali jó, a környezet gyönyörű és a kitűzött célt is megvalósítottam. Ennél több nem kell ahhoz, hogy az ember jó élményekkel térjen haza. Nem mellékesen a bojlik is sikeresen vizsgáztak nálam, pont úgy dolgoztak, ahogy elvártam tőlük. Remélem, minél előbb jelentkezem egy igazi téli beszámolóval.

Új utakon

Vass Tamás

Carpclub | Nikl team

 

FacebookTwitterGoogle bookmark

Frank Pizon - A nádas hangjai

Trakker TV

Hirdetés