www.Horgaszat.Com - Pontyhorgász-magazin - Online

Még az év elején eldöntöttem, hogy idén mindenképpen kipróbálom magam a Desedán. Kíváncsi voltam miként tudom hasznosítani a Kisdunán szerzett tapasztalataimat. Nagyon vártam már, hogy eljöjjön a nagy nap...

Nem indult valami jól ez a túra. Éppen a vízpart körüli biciklis utat építették, az utak feltúrva... Mikor észrevettem, hogy túl mentem a helyemen, visszafordultam volna, de a kocsi beragadt a sárba. Segítségemre sietett Attila és Peti, de sajnos az autó nem mozdult. Más lehetőségem nem volt, maradt a kézi erő, és több fordulóval odacipeltem a felszerelésemet. Amikor a két akkumulátor volt soron sok minden megfordult a fejemben, de az véletlenül sem, hogy jó helyen vagyok. Végig azon gondolkodtam, hogy mi jöhet még. Nem voltak nagy elvárásaim a túrával kapcsolatban, de ezekben a percekben még azokat is messzi álmoknak láttam.

Kb. 2 órányi pakolás után végre a táborhelyre került minden. Sátor felállítva, botok felszerelve, behúzásra készen. Már csak a csónakot vártam. Addig átmentem a 7-es állásra Attiláékhoz, ahol elláttak néhány jó tanáccsal. Összevetve ezeket a saját gondolataimmal, jónak éreztem az előzőleg eltervezett taktikát.

Lassan megjött a csónakom is, és megkezdődhetett volna a helykeresés. Úgy gondoltam, hogy akár több órát is szánok az előttem elterülő meder feltérképezésére és legalább három spotot csinálok, de a hatalmas szél ezt törölte. A végén csak két bóját tettem le, azokat is ahova sikerült. Annyit sikerült megállapítani a két helyről, hogy kb 3-as víz van mindkettőnél, a jobbos botnak szánt bójánál kemény, a balosnál pedig kb 10cm iszap.

Csaliként csak Kill Krill bojlit vittem 18, 21 és 24-es méretben, összesen 5 kg-t, pasztát és boostert. Az etetésre szánt 18-as golyókat indulás előtti nap lelocsoltam a boosterrel, majd táborépítés közben megszórtam egy kis protein porral. Alapozó etetésként 2-3 marékkal szórtam bójánként. A kemény mederre szánt botra dupla 21-es, míg az iszaposabb részre szánt botra dupla 24-es golyók kerültek. Kb délután 3 óra körül helyére került mindkét bot és kezdődött a várakozás. Nagy meglepetésemre néhány óra múlva finom kapásokra lettem figyelmes a jobbos botomon.

Egyedül a Desedán

Az első jelentkező egy gyönyörű 7.5kg-os tőponty volt dupla 21-es Kill Krillre. Elmondhatatlan mit éreztem, amikor megláttam a szákban. Hirtelen végigfutott a fejemen a sárban küszöbig süllyedt autó, a két akkumulátor, a hatalmas szél miközben bójázni próbáltam... Már megérte! Gyors mérlegelés, aztán mehetett is vissza, én pedig újrahúztam.

Egyedül a Desedán

Nagyon fárasztó napom volt, gondoltam alszok egy nagyot éjszaka, majd kipihenten megcsinálom a 3 spotot az etetéseknek. Ezután jött a hatalmas víztározó következő meglepetése. Nem sokkal éjfél előtt a nagy semmiből hirtelen visítani kezdett a kapásjelzőm. Ráemeltem, majd kezdődhetett a fárasztás. Hatalmas küzdelem után egy brutálisan szép nyurga ponty feküdt a bölcsőmben, de éppen, hogy megmértem már el is sült a másik bot.

Egy 8.5 és 8 kg-os ponty került mérlegelésre. Azt hiszem ez volt az a pont, ahol a reggel történtek már egyáltalán nem fájtak, sőt... Újrahúzás közben már biztos voltam benne, hogy hagyom a több spotos témát, mert ha ilyen jól működik a meglévő kettő...

Most következhetne a „felsorolós" rész, vagyis, hogy még miket fogtam és hányszor húztam újra, hányszor mérlegeltem. De inkább hagyjuk a sablonokat és egy rövid összefoglaló után megosztanék néhány tapasztalatot. Egyedül voltam, 20 pontyot és egy keszeget fogtam, tehát sok mindent jól csinálhattam, de voltak dolgok, amik nem sikerültek, vagy részben fennakadást okoztak.

Sokat hallottam már a Desedáról, most személyesen győződhettem meg arról, hogy tényleg jó, de nehéz pálya. Elmondhatatlanul gyönyörű és harcias halak lakják. Fárasztottál már 8.5kg-os pontyot több, mint egy órán keresztül? Akkor nem gondoltam volna, hogy „csak" akkora. Elemi erő volt benne. Persze, ha állat módjára megpróbáltam volna feltépni, lehet húsz perc alatt letudom az egészet és újat húzhatok, de ugye ez nem erről szól. Nyilván azért engedjük vissza mérlegelés után, mert szeretnénk, hogy mások is megfoghassák. Azt meg csak úgy lehet, ha nem tépjük szét a száját. A combomon a mai napig kék-zöld foltok vannak, sokszor a csónakban csak így tudtam betámasztani a botot. Egy ilyen vízen nagyon fontos a botok és a csónak elhelyezése. Ne feledjük el, a csónakra fárasztás közben is szükségünk lehet, tehát próbáljuk olyan helyen kikötni, ahol bármelyik botunkkal meg tudjuk közelíteni.

A helykeresés ugye a hatalmas szélnek köszönhetően tulajdonképpen meghiúsult, bár szerettem volna megfelelően feltérképezni az előttem álló területet, nem sikerült. Viszont úgy gondolom, hogy a megfelelő csaliválasztás kompenzálta ezt. Egy olyan vízen, ahol rengeteg természetes táplálék áll a halak rendelkezésére csakis kiváló minőségű csalikkal tudjuk rávenni őket arra, hogy a miénket válassza. Az etetésre szánt golyókat boosterrel és protein porral próbáltam attraktívabbá tenni, hogy minél előbb odaszokjanak, ill. az első két napon pasztáztam a bojlikat. Ezután a boostert és a pasztát lassan elhagytam és csak néhány szem egész golyót dobtam a bójától egyre távolabb. Mivel csak egy féle bojlit vittem ezért döntöttem a dupla 21 és dupla 24-es felkínálás mellett. Érdekességként talán annyit, hogy a túra első felében a 21-es, majd a második felében a 24-es kombináció működött jobban. Talán azért, mert a dulpla 24-el csalizott bot volt a kíméleti területhez „közelebb" és lassan ívásra készülnek a pontyok.

A legfőbb tanulsága túrának az emlékek megfelelő megörökítése. Talán itt hibáztam a legnagyobbat. Hiába van meg a megfelelő technikai háttér, ha fejben nem készülünk fel az éjszakai fotózásra egyedül, időzítővel, stb. Hiába akarod, hogy az ujjaid ne lógjanak ki, de sietsz, mert kattan az időzítő. A legszebb, éjszaka fogott halaimról emiatt nincs megfelelő anyag, pedig néhány hónap múlva biztosan jó lenne visszanézni. Talán legegyszerűbb beszerezni egy távirányítót, vagy akár otthon gyakorolni az időzítővel történő fényképezést.
Mindezek ellenére mindenkinek csak ajánlani tudom, hogy legalább egyszer próbálja ki mire is képes valójában, ezt pedig csakis egyedül tudja lemérni. Úgy gondolom, ez egy igazi kihívás.
Összességében jól sikerült a túrám, 4 éjszaka alatt 20 pontyot és egy keszeget sikerült bölcsőbe fektetnem. A legbüszkébb talán a nyurga pontyokra vagyok, mert ők voltak a legharciasabbak. A túra legnagyobb hala 13.1kg-ot nyomott. Nagyon jó érzés fogott el, amikor megláttam a mérleg mutatóját.

Egyedül a Desedán

A legkülönlegesebb hal kategória győztese a 11.0kg-os koi ponty volt. Ez volt életem első koi pontya.

Egyedül a Desedán

Nagyon sok köszönettel tartozok Szabolcsnak és Beninek a segítségért (carpclub.hu) a tanácsokért, valamint Kovács Gábornak és Peternel Attilának, akik a helyfoglalástól kezdve az autóm kiszabadításáig mindenben segítettek.

Mindenkinek csak ajánlani tudom, hogy legalább egyszer próbálja ki magát a Desedán. Végezetül még néhány kép a túráról:

Egyedül a Desedán

Egyedül a Desedán

Egyedül a Desedán

Egyedül a Desedán

Egyedül a Desedán

Egyedül a Desedán

Egyedül a Desedán

Egyedül a Desedán

 

Videó:

Carpclub | Nikl baits

Szeretnél hozzászólni?
Kommenteld a cikket Facebook-oldalunkon!

 

Kommentelheted a Google Plus oldalunkon is!

 
FacebookTwitterGoogle bookmark

Frank Pizon - A nádas hangjai

Trakker TV

Hirdetés