www.Horgaszat.Com - Pontyhorgász-magazin - Online

Mióta az eszemet tudom a Balaton part, a balatoni levegő, mindig is az életem részét képezte. Rengeteg élmény köt hozzá, akárhányszor időm engedi, hogy meglátogassam, gyermeki izgalom lesz úrrá rajtam. Minden egyes kőről van egy történet a fejemben, olyan ez nekem mint mikor régi barátok összefutnak és csak mesélnek, mesélnek egymásnak.

 

Lac de Balaton

A horgászat pedig ennek az egész, mondhatjuk érzelmi kötődésnek a beteljesülése, amikor ott ülhetek a végeláthatatlan tenger előtt, nézhetem a sirályok táncát a vízfelszínen, az akár egyik percről a másikra viharossá változó szélnek az erejét, csak mosolygok magamon, hogy mennyire apró kis porszem vagyok, a természet nagysága mellett.

Lac de Balaton

Lac de Balaton

Már nagyon kicsi korom óta a tavasz első napsugarai mindig a parton találtak. Hol a nádasban gubbasztva, hol a mólóban sütkérező vörösszárnyúakra vadászva. Ahogy teltek az évek, egyre több mindenre vágytam, kezdtek kiforrni a különböző technikák, szépen lassan átalakult bennem az egész horgászat iránti elkötelezettség. Mikor már nem csak a vízben élő állatok vonzottak, hanem elkezdtem látni a sok apró összetevőt egy nagy egészként, onnantól kezdve olyan érzéssel járok a vízpartra, mintha hazamennék. Bármerre járok az országban minden vízben az érintetlenség, a vadság az ami magával ragad, nem véletlen, hogy a Balaton a legkedvesebb számomra.

Rengeteg időt töltöttem megfigyelésekkel, idősebb emberek történeteinek elemzésével, és nem mellesleg horgászattal, mire körvonalazódni látszott egy két fontosabb tényező az igazán nagy halak megfogásához. Az ilyen tapasztalati dolgokat, képtelenség egy könyv, vagy újságcikk alapján megtanulni, ezért bele sem kezdenék. Azonban mindenkit buzdítanék rá, hogy ne sajnálja az időt, az ilyen információk begyűjtésétől, hiszen, annál nagyobb érték lesz az ebből fakadó tudás, a későbbiek során.

Lac de Balaton

Számomra a legnagyobb élmény, egy tavaly tavaszi fogásom, amit a házunktól, ahol felnőttem, nem több mint 200 méterre fogtam, a parttól 50 méterre. Egy hatalmas pocakos tükörponty tisztelt meg jelenlétével. Erre a fogásra azóta is a Balaton ajándékaként tekintek, mintha az addigi kitartó munkám, a szemléletváltás, és megannyi, a víz tisztaságáért, környezetéért tett apró cselekedet, jutalma lenne.

Idén márciusban hasonló lelkülettel, és újabb reményekkel ültem le horgászni egy viszonylag félreeső partszakaszon. A helyi erőknek köszönhetőn hamar rájöttem, hogy távolabb kell keresni a nagyobb halakat a parttól, mivel a közelebb horgászó sporttársak csupa 1-2 kilós halakat fogtak egész héten.

Nem is tétlenkedtem sokáig, bekevertem pár kiló bojlit boosterrel és proteinkoncentrátummal, majd miután Tibi barátom is megérkezett, gumiruhát húztunk és nyakunkba vettük a hullámzó "tengert". Jó kétszáz-kétszázötven méter gyaloglás után egy viszonylag mélyebb iszaposabb részhez értünk. Ez itt a Balaton déli partján csak jót jelenthet, úgyhogy le is raktuk a bójákat, majd jó adag kukorica és bojli került a kiszemelt helyekre, viszonylag nagyobb sávot lefedve.

Mivel az új szabályozás miatt nincs lehetőség a csónakos behúzásra, viszont gumiruhában besétálva, és a vízből dobva megengedett a horgászat, nem volt más hátra, minden botot egyenként majd később halanként ezzel a módszerrel vittünk a megfelelő helyre. Sokan nem értenek egyet ezzel a szabályozással, mivel meglehetősen megnehezíti a horgászatot. Véleményem szerint, így sokkal könnyebb kiszűrni a renitenskedőket, míg nem biztosított a Balaton 100%-os védelme, igen is szükség van az ilyen megszorításokra.

Lac de Balaton

Az első éjszaka után kénytelenek voltunk belátni, hogy a távolsággal nem sikerül szelektálni a halakat. Mikor már harmadik alkalommal kellett visszavinni a szereléket, egy egy 1-2 kilós példány miatt komolyan el kellett gondolkozni, vajon jól csinálunk e mindent. Már minden örök klasszikust kipróbáltunk, gondolok itt a, duplahúúszonnégy, haggyálhosszúhajszálat, flúrókarbonelőkeatuti, de egyik sem hozta meg a várt eredményt. Mivel mind idáig, mi is abban a hitben éltünk, hogy ha Balaton, akkor aztán oda ami létezik a piacon, minden csali kell, és főleg sok. Na most ez jelen esetben megdőlni látszott, mivel ahogy elkezdtünk csak egy-két marék bojlit szórni, egyből visszamaradtak a vehemens kis ponty kapások. Éjjel kettő óra lehetett mikor szinte felrobbant a jelző a fülem mellett, azonnal rohantam a gumiruhámért, a merítőt mint egy kardot betűztem a nadrágba, fogtam a botot, és gondolkodás nélkül gázoltam a hal felé a hullámzó vízben. Mire kiértem a partra a többiek álmos fejjel de annál izgatottabban kérdezgettek, válaszul csak megemeltem a merítőt, erre persze mindegyik elsárgult az irigységtől.

Lac de Balaton

Másnap délelőtt óriási szél kerekedett, alig tudtunk öt métert megtenni, így kénytelenek voltunk visszavonulni a sátrainkba és várni míg eláll a szél. Délutánra annyira felerősödött , hogy kiöntött a partra, az egyik sátrat háromszor kellett átköltöztetni, mivel mindannyiszor beterítette a Balaton.

Utolsó előtti nap hajnalban, ismét nagyobb halat sejtető kapásra ébredtem, a fárasztás hasonlóan a pár nappal ezelőttihez, parádésra sikerült, hiszen a feszített víztükör és a napfelkelte varázslatos fényeit, már csak ez a gyönyörnyű pikkelyes ponty tehette még felejthetetlenebbé. Délelőtt Tibi barátomnak is sikerült egy gyönyörű balatoni sodrófát partra segíteni, majd a fotók elkészítése után minden halat – a nagy öregek hőbörgése mellett- visszaengedtünk.

Lac de Balaton

Lac de Balaton

Öt napot töltöttem el gyönyörű, egészséges, horgászt még hírből sem látott halak társaságában. Nem sok hely van a világon ahol olyan szép lenne a napkelte mint a Balatonon, és ha ezt még egy hal fárasztásával is összepárosítjuk, úgy hiszem, más egyéb nem is kell egy magamfajta horgász boldogságához.

Keep them wild!

Szőnyi Benjámin

Szeretnél hozzászólni?
Kommenteld a cikket Facebook-oldalunkon!

 

Kommentelheted a Google Plus oldalunkon is!

 
FacebookTwitterGoogle bookmark

Frank Pizon - A nádas hangjai

Trakker TV

Hirdetés